3. fejezet - V.

A kidobós után az aulában gyülekeztünk, már amennyire öt fő várakozását annak lehet nevezni. Heni és Iván szép szavakkal csatáztak még mindig, de abban megegyeztek, hogy az ökölharc a tornaterembe való. Cell rendezetten állt meg mellettünk.

- Na, és most mi lesz? – bökte oda a kérdést Lau, amikor H és Máté is csatlakozott hozzánk. Utóbbinak szép nagy…ööö… tampon volt az orrában.

Cell rámutatott.

- Ez nem?

- De.

- De miért?

- Szilvinél nem volt zsepi.

Kicsit, egészen kicsit kiröhögtük.

- Na, de mi legyen ezután? Még marha sok idő van a próbáig, és nincs kedvem tökölni. – jelentette ki Lau, és Cellre nézett. Mindannyian felé fordultunk.

- Oh, a vakoknak kell egy vezető. – vágta rá Máté, és eloldalgott. H követte. Újra csak mi öten maradtunk.

Cell megrántotta a vállát, és elindult előre.

Mi meg követtük.