8. fejezet - III.
01 – 02 h között
Amikor a
srácok felmentek a színpadra, a lányok őrjöngeni kezdtek. Alig tudtunk befurakodni
a dühöngőbe úgy, hogy nagyjából egy bolyban legyünk. Mindenfelől kikent, izzadt
homlokok és sóvárgó szemek bámulták a srácokat, akik olyanok voltak, mint egy
gyerek-Slipknot:
A
dobos Pennywise-nak, a gonosz bohócnak öltözött. Cell ugye, ollókezű basszusgitáros
volt, pengeujjak nélkül. Meredeken tépte volna velük a húrokat. Egy Boromir
szólógitárral állt meg a bal oldalon, vele átellenben, ritmusgitárral
Árnyvadásznak öltözött. A női hangot egy külsős lány adta, aki semmi extrát nem
vitt magába, csak hozta a goth formáját. A ruhája miatt rásütöttük, hogy a
pokol hercegnője. A zenekaruk billentyűse Piton volt, és a végén megjelent a
szintén külsős énekes, aki nagyon is hasonlított Jack Sparrowra.
Arra
jutottunk Lauval, hogy tuti nem a szerepe túljátszása miatt imbolyog – rá nem
vonatkozott a alkoholos házszabály.
Ahogy
egyszerre szólaltak meg a hangszerek, a tömeg egyöntetűen felmorajlott. A
csajok visítottak, a srácok metálvillát mutattak, és fejvörösödésig üvöltöttek.
Mi is feltettük a kezünket, és egy tömbként kezdtünk el emelkedni, és
süllyedni. Ugráltunk, de ha nem akartam volna, akkor is muszáj volt, mert
beékelődtem Lau és másik három ember közé.
Legalább
a felugrásoknál láttam Cellt egy pillanatra. A kedvenc számaimat igyekeztem pontosan
ordítani, bár a hangom elveszett a többiek között.
Iván
is előkerült, neki könnyű volt mozognia a csajtengerben. Mindegyik azt hitte,
hogy le akarja tapizni őket, sőt, hagyták volna is. Belecsimpaszkodtam a
karjába, a derekamba Lau, ő meg húzta maga mögött Henit. Bejutottam az első
sorba. Iván rutinosan bevédett hátulról, hogy ne nyomjon a tömeg, és ott
ördögvilláztam Cell-nek.
Lau
is Heni ott voltak a két oldalamon, és mindenféle támogatás nélkül táncoltak.
Szerintem Lau a nagy hajazás közepette pár lányt meg is vakított. Nekem is
kétszer-háromszor kicsapta a szemem. Nevetgélve, énekelve őt néztem végig. A
banda többi tagja nem érdekelt. Ő mesés volt.
Iván
ugrált mögöttem, és is léptem ide-oda, meg élveztem kicsit, hogy van levegőm.
De a Kryptonite-ra megőrültem, és bő egy órán keresztül tuti, hogy zúztam a
többiekkel. Iván, H és Máté egy méterszer méteres négyzetet ürített ki nekünk,
a négy őrült csajnak, akik szupernőkké akartak válni. Ők ugráltak a többiek nem
jöttek közelebb, sőt, idővel a lányokat felváltották a fiúk, és megkezdődött az
igazi dühöngés.
