NEGYEDIK RÉSZ - Tökéletes másolat
Sokat agyaltam, ameddig Gyuri nem volt itthon.
Hogyan is lepjem meg? Hogyan csaljam tőrbe? Hogy nézhet ki „A”? – biztosra
vettem, hogy trendi csaj lehet, akinek mindene a divat, az agya helyén zselé
vagy rágógumi van, és külsőségekben bármelyik modellcsajt kenterbe veri. Nem
kell magyarázzam ugye, hogy melyik típusra gondolok?! Valahogy ki kellene
nyomozzam, de inkább arra jutottam, megpróbálok vele azonosulni.
December elején jön haza az én „Kedvesem”.
Milyen fura, rég nem használtam már ezt a szót. Arra gondoltam, beszerzek pár
bikavadítóan szexi göncöt magamnak, mert megpróbálom visszaszerezni (vagy meg)
Gyurit. Egy könyvesboltban válogattam (na jó, igazából férfiaknak szóló
magazinokat lapozgattam), amikor megláttam egy lányt, akinek a monogramja annyi
volt, hogy „A”. Sírva fakadtam a bolt közepén.
A bajból Alexa mentett ki. Bár így is bámultak
rám jó néhányan a boltban. Elmentünk egy kávéra az egyik közeli teázóba, és
vagy három órán keresztül hallgattam, hogy mik az erősségeim, érvelt mellettem,
és többször is kifejtette, hogy nem érti, Gyurinak miért nem vagyok elég. Aztán
elregéltem neki az én verziómat. Felháborodással töltött el, amikor azt kezdte
el ecsetelni, hogy teperjek én a kapcsolatomért, mert valószínű, az én hibám,
hogy magamra akar hagyni. Szervezzek közös programokat, vagy akaszkodjak rá, ha
ő elmegy otthonról, legyek ismét én, a csábító. CC. Hogyan?
Erre is hamar megérkezett a válasz, és mire
hazaértem, már átváltoztam önmagamból egy elképzelt „A”-vá.
Vállig megtépettem a hajam, bedaueroltattam, és
szőkére színeztem. Nem mertem festeni, és csak egy estéről van szó. Világoskék
kontaktlencsét szereltem a szemgolyómra. Műkörmöt tetettem fel, és elmentem egy
kis mesterséges napfényt tankolni. Vettem egy nagyon magas sarkú cipőt,
rózsaszín fűzős fehérneműt harisnyatartóval és combfixszel. Otthon mindent
előkészítettem. Volt időm, Gyuri hívott, hogy taxival jön haza, ne fáradjak.
Főztem, kicsit felnyaltam a piszkot, lefátyoloztam mindent, hogy szexisen
titokzatos legyen, kölnit öntöttem a lámpakörtére. Olajokat füstöltem el.
Felvettem, amit vásároltam aznap. Gyuri rendben haza is ért. Amikor pedig
meglátott, nem volt megállás…
- Sajnálom cicám. Nem így gondoltam. Azt hittem,
hogy nem késik a gép. Ha tudtam volna, akkor mondtam volna, hogy ne várj.
Sajnálom. Igen. Itthon várt, és sehogy sem tudtam leszerelni. Igen. – Ezekre a
szavakra ébredtem fel. Kimentem a nappaliba, az ajtóban megálltam, és elnéztem
Gyurit, ahogy gondterheltem mászkál a szobában. Egy óvatlan pillanatban felém
nézett, és ez volt a reakció. – Jó, ne aggódj. Holnap visszahívlak. Jó
éjszakát!
Zavartam mondtam neki valamit, és a konyhába
mentem egy pohár vízért, bár még a gondolatától is hányingerem lett. Gyuri
hamar elaludt; az utazás és a szex kifárasztotta rendesen. Vagy csak a korán
(későn?) kelés. Kint hagyta a mobilját, ami csendesre volt állítva. Nagyban
kortyolgattam a vizet, amikor a kijelző világítani kezdett, a készülék meg
forgott egyhelyben.
Hülye, hülye, hülye. – felvettem, de nem szóltam
bele, hagytam, hogy „A” szólaljon meg előbb. Meg is tette, és legnagyobb
meglepetésemre, Alexa volt a vonal másik végén. Megnyikordult a háló ajtaja, és
ijedtemben a piros gombbal megszakítottam a hívást. Gyuri nem jött ki, de most
legalább magamnak szereztem bizonyítékot arra, hogy Gyurinak nője van, és nem
más, mint Alexa.
Elmentem aludni, és reggel arra keltem, hogy
Gyuri morog a konyhában azért, mert Alexa küldött neki üzenetet. – Ha már
egyszer felveszi, legalább szólna bele. Én lebuktam, de tudtam, hogy ezzel még
nem tudok senkit semmivel sem szembesíteni.
Valami kézzel fogható kell.
