2.
Oh, Nic
ellopta az összeállításomat. No, de a saru, és egy egyszerű, zöld ruha majd
megoldja. És a sminkjeim. Hova lett az övé? Mindegy. Utálom, hogy nem képes
józan lenni, hogy mindenben rám van utalva. Az Isteni, a nagy modell.
A rádió ekkor egy AC/DC számot kezdett el
játszani.
- Mi a szar ez? –
kérdezte Jessica, amikor meghallotta. Keresett egy másik állomást, ahol egy
sokkal lassúbb, drámaibb, szerelmes szám ment. – Nah, ez már mindjárt jobb.
Miután Jessie rendbe
rakta a toalettjét, leült a kanapéra, és nézegette, mit tett magához a
szobatársa. A tussom. A szájfényem. A
púderem. Tök jó, hogy én megveszem, és ő meg elhasználja.
- Készen vagy már? –
kiabált Jessica. Semmi válasz nem érkezett a fürdőből. Elállt ugyan a víz, de
semmi más nem történt. A lány idegesen felállt, határozott léptekkel elindult a
fürdő felé. Hirtelen mozdulattal tépte fel az ajtót. Nicole riadtan ült a szoba
közepén, vérző lábakkal.
- Jézusom. Mi történt?
Mindegy. Csak azért jöttem, hogy szedd rendbe magad, mert indulnunk kell egy
negyed órán belül. – mondta Jessica komoran. Nicole gyorsan befejezte a
szabdalást, és kiment a szobából. Felöltözött, és őrült iramban sminkelni
kezdett.
- A lábaddal mi lesz? –
kérdezte Jessie. Mielőtt Nicole válaszolt volna, hátat fordított, és kiment a
teraszra. Lekiabált a többieknek, hogy várjanak még egy picit. Nicole hamar
összekapkodta magát, és ez meg is látszott rajta. Jessica behúzta maga mögött
az ajtót, mire valaki benyitott.
Két nő lépett be. Egy
japán, pici lány, egy fűzős, feszülős bőrruhában, valamint egy néger lány, aki
paradicsommadárként pompázott. A négus szólalt meg először.
- Jó estét, hölgyeim!
Már rég úton kellene lennünk. – Jessica megvető pillantást vetett a szétesett
Nicole-ra, majd felvette a táskáját.
- Sziasztok. Azt hiszem,
mehetünk. – A többiek?
- Ők már lenn vannak a
buszban. Christian őrjöng, mert ismét a csajra kell várni.
Jessica bólintott, és
intett, hogy Nicole vagy jön, vagy nem. Lent mindenki elfoglalta a helyét, mire
befutott Nicole, és mindenkin átmászva leült az őt megillető helyre:
leghátulra, a sarokba. Üdvözöltük egymást. Beszélgetni kezdtünk, de Nicole csak
ült, és remegve cigarettázott. Nem szólt senkihez, nézett maga elé. Ennyi.
Egy idő után már
mindenki a saját dolgával volt elfoglalva. Margo, a punk kinézetű, barna lány
olvasott egy Koontz könyvet. Yoko, a japán modell nézte magát a tükörben, és
újra meg újra kirúzsozta a száját. A fekete démon és Jessica beszélgettek.
Justine, a francia lány a telefonján játszott. Nicole merengve bámult ki az
ablakon. Cat és Jessie a fellépésről beszélgettek, hogy ki, melyik ruhában fog
fellépni.
- Arról ne is
álmodjatok, azt a ruhát én fogom felvenni! – horkant fel Nicole mézédes hangja,
tele gyűlölettel.
A két lány meglepődve
nézett hátra, mire Jessica, Nic arcába vágott egy zsebkendőt, hogy törölje meg
magát. Erre megsértődött, és sírásban tört ki. Megjött Christian is. Nicole-t
egy pillantásra sem méltatta, és mindenkinek hozott egy-egy üdítőt. Nicole-hoz
valósággal hozzávágta.
Jessie elmesélte A
férfinak, hogy mi történt délelőtt. Ekkor Nicole megpróbálja kinyitni az
üdítőt, de az valósággal felrobban, beborítva őt egy adag kólával. Mindenki
elkezdett röhögni rajta.
Nem lehet
igaz. Ismét röhejes vagyok. Ne merészeljetek…Senki ne merészeljen röhögni
rajtam! NE is segítsetek. Hölgyeim és Uraim, Nicole Gutthman éppen kólában
úszik. Azelőtt voltak emberek, akik ilyen esetekben segítettek, de most csak
ragadok. Mióta híres vagyok, mind azt akarja, hogy elbukjak. Kinevetnek,
vagdalkoznak, pedig a cipőm talpáig sem érnek fel. Hízelegnek, amikor meg
szarban vagyok, egyedül maradok. Nem szeretem őket. Egyiküket sem. Csak
Jessie-t. Ő mindig mellettem volt, és szeret. Érzem, hogy szeret. Valódiak az
érzelmei, nem képmutató, érzem, hogy kellek neki. Ugyanúgy érez, mint én. Nekem
ő az egyetlen szerelmem, és kell, hogy velem legyen. Ő pedig, viszonozni fogja
ezt, különben kirúgatom. Könnyen menne, nem fog neki tetszeni, de idővel rá fog
jönni, hogy mindenkinek ez a legjobb.
Nicole nem tudta
hallgatni, hogy Jessie kelleti magát Christian előtt, akinek ez nagyon is
tetszik. Bedugta a fülét, keresett egy rádióállomást, és belefeledkezett a
naplójába. Leírt és újra átélt mindent, ami az elmúlt napon történt. A zsűrire.
Aztán Jessie nevét egy szívbe írta, és még több szívet rajzolt köré.
Féltékeny volt
mindenkire, aki Jessie- t megkörnyékezte, és amit a lány elért, mind magának
akarta. Elképzelte, milyen lenne ismét lefeküdni a lánnyal.
Idegesen mély levegőt
vett, és inkább becsukta a könyvet, hogy kinézzen az esős New York-ra. Minden
esernyős lányban Jessie- látta. Ő is magányos volt, ezért értették meg olyan
jól egymást.
A szállodában rendben
lezajlott a divatbemutató. A visszaúton szinte mindenki végig aludt. Christian
vigyázta az álmukat, majd ébresztette őket, amikor visszaértek a hotelhez.
Jessie-vel
ismét egy szobában, egyedül. Olyan későre járt, hogy bulizni már nem volt
értelme elmenni, inkább csak otthon, csendesen élvezték, hogy egy teljes
szabadnap vár rájuk. A rokokó stílusú lakosztályuk mindent megmutatott róluk.
Ahogy beért a szobába, Nicole hanyatt vágta magát az ágyon. Addig feküdt
mozdulatlanul, ameddig Jessie be nem jött a szobába a hatalmas csokorral, amit
kapott.
A vacsorát kérni sem
kellett, mert mire visszaértek, már a szobájukban várta őket a meleg étel.
Jessie egy üvegvázába tette a virágokat, bő vízbe, Nicole meg csak csodálta
szobatársa finomságát.
Nicole felült, és a
táskájában kezdett el kutatni valami lazító után. Amikor megtalálta, Jessica
megfogta a csuklóját, és kitekerte markából a varázsszert.
- Mit művelsz már
megint? Tönkreteszed magad! – rivallt rá a lányra.
- De szükségem van rá. –
sírta el magát Nicole. Ahogy ment ki belőle a szer hatása, minden izma sajogni
kezdett, és egyre többet és többet vett be belőle. – Add ide nekem! – kiabált
rá a lányra. Szorosan markolták egymást. Szeretlek!
Szeretlek! SZERETLEK!
