Az elveszettek - 26.


- Marius.
A fiú felnézett az újságból, amit olvasott. Bayne állt előtte.
- Igen? Gyere, ülj le.

Bayne megrázta a fejét, és a falnak támaszkodott leszegett fejjel.
- Mi van már? Lyn?
- Veszélyben van. Nagyon vérzik. A doki még bent van nála. – idegesen tördelni kezdte az ujjait. – Azzal küldött ki, hogy női dolgokról kell beszélniük. Bele fogok ebbe őrülni. – Bayne elhúzta a száját.
Marius felnézett rá.
- Biztos, hogy nem lesz semmi baj. Maximum, a maradék időre ágynyugalma lesz.
Bayne nem nagyon akarta elhinni, hogy lesz rosszabb. Pedig, már kezdett bízni benne, hogy komolyabb komplikáció nélkül megússzák a várandósságot. Valahol hibáztatta magát, hogy nem vigyázott jobban a felére. Túl sokat kellett mozognia. Több, mint valószínű, hogy azért kezdett el vérezni, mert idegeskedett.
- Ne hibáztasd magad. Tudod, ez egy ilyen időszak volt.
- Ezzel most nem nyugtattál meg. – mordult egyet Bayne.
- Tudom. Ez most jött. Tohr nemrég adta oda. – Marius egy sima, fehér lapot adott át a másiknak. Fekete tintával írtak rá. Kellemes illatot árasztott.
- Mi ez?
- Olvasd el.
Bayne átfutotta a levelet.
- Ha ugyanabban a házban lakunk, akkor miért nem Wrath közli velünk személyesen ezt? Miért kell írásban?
Marius öntött magának egy pohár vodkát.
- A törvények úgy rendelkeznek, hogy minden „állapotváltásról” írásos dokumentumnak kell maradnia. – Bayne bólintott. – Ez is az.
Bayne felhúzta az egyik szemöldökét. – És Why?
- Még mindig a klinikán Vellwettel. – Marius elmosolyodott. Hirtelen maga sem tudta, hogy miért.
Soha nem látta még a férfit ennyire kötődni. Kicsit égett az arca, és nem tudta, hogy közölje majd W-vel, hogy miért került a képbe Harmony, de bízott a jövőben. S mivel minden jól alakulni látszott, ezért volt úgy vele, hogy nem hibáztatja magát.
Bayne átolvasta a levelet kétszer-háromszor, majd összehajtva visszaadta a papírt Mariusnak.
- Terv? –kérdezte.
Marius pukkantva fújta ki a levegőt.
- Fogalmam sincs, hogy őszinte legyek. De meg kellene nézni, hogy mi a legjobb.
- Mikor akarsz indulni?
- Szólok Phoenix-nek, és a többieknek. Utána felőlem, mehetünk. – ropogott minden ízülete, amikor felállt. Innia kellene már lassan. – Addig oszd meg ez a feleddel. Lent találkozunk.
Bayne leszegett fejjel eltűnt az ajtó mögött. Marius két szobával arrébb ment.



Odabenn Lyn szenvedett. Mindent belengett az illata. Rendesen facsarta Bayne orrát. A doki hátranézett, amikor belépett. Intett neki, hogy maradjon ott.
Odalépett hozzá.
- Nézd. Nem mondhatok túl sok jót neked. – Jane az ujjait kulcsolta, és olyan halkan beszélt, amilyen halkan csak tudott. – Nagyon vérzik. Nem fogok hazudni.
Bayne testéből aggodalom és kötődés sugárzott. Már tudta, mi fog történni.
- Valószínű, hogy a feled nem fogja túlélni a szülést. A gyerek talán. De ő… nos… sokkal felszereltebb hely kellene, hogy egyáltalán legyen valamennyi esélye. A korábbi várandósságok kimerítették a szervezetét. Nagyon nagy csodára lenne szükségünk.
Bayne-ben egy világ dőlt össze. Kezet fogott Jane-vel, bólogatott, majd odament Adaraslynhez.
Megsimogatta a homlokát, arcát, mire a nő kinyitotta szemét, és gyengéden elmosolyodott.
- Szia.
- Szia, leelan. Hogy érzed magad?
- Fáradt vagyok… és éhes is.
- El kellene most mennem egy kis időre. – Adaraslyn ráncolta a homlokát.
- Miért?
- Wrath azt szeretné, ha ma este kimennénk harcolni.
Adaraslyn belenyugodott a tényekbe. Arcára kiült a beleegyezés.
- A fészek lassan kész lesz, és távol leszel a tűzvonaltól. De addig éjjelente, kérlek, ne aggódj. Csak szólni akartam, hogyha heget veszel rajtam észre, ne aggódj, és azért se, ha nem jövök időben. – nem volt szíve megmondani az igazat.
Adaraslyn bólintott. Tenyerébe fogta parancsolójának arcát.
- Menjetek csak. Én valószínűleg itt leszek még egy darabig.
- Ha bármire szükséged van, valamelyik hűséges segíteni fog.
- Tudom. Menjetek. Csak vigyázzatok magatokra.
Megcsókolták egymást. Bayne mondott pár kedves szót a felének az ősi nyelven. Mielőtt kilépett volna, Lyn utána szólt.
- Várj! Ennyit akartál mondani? – kérdezte.
- Nem szerettem volna ennél többet. Miért?
- Semmi. Csak kérdeztem.
Odalent Marius, Phoenix, Arece és Dahmon vártak rá. Mindenki teljes harci díszben ácsorgott. Fritz és Erin ott sündörgött a furcsa gyülekezet mellett.
Bayne lesétált a lépcsőn, majd megállította a nőt.
- Erin. Nézzetek rá a felemre többször, és bármit kér, teljesítsétek. – mondta.
- Rendben, uram. – vágta rá a nő.
Ezzel a gyülekezet semmivé vált.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az elveszettek - 40.

Grenade*

Love At First Sight*