Ducinapló
10 dolog, hogy elfogadd magad
1) Vedd figyelembe, hogy mennyi idős vagy,
milyen a testalkatod, és mennyire vagy fitt.
16 éves vagyok, gömb vagy geoid
formájú, és mennyire fitt egy labda?
2) Nézd meg a felmenőidet, és a genetikájukat.
Anyu
sovány, apu sportos, a bátyám nagyon sportos, az öcsém sovány, a nagyim
sovány…stb.
3) Kezdj el kardiózni.
Heves
szívdobogásom van, ha a súlyomra gondolok.
4) Vezess naplót – evésről, mozgásról, bármiről.
5) Változtass a szokásaidon, amitől kövér lehetsz.
Ahhoz
újra meg kellene születnem.
6) Nasinak csak diétásat.
Diétás
csoki és light kóla.
7) Ha csak kicsit vagy kövér (ilyen is van?!),
nézd a dolgok jobbik oldalát. – sírok.
8) Légy pozitív vagy optimista. – röhögve sírok.
9) Kezdj el aktívan élni. – Aktívan vezetem a
naplómat.
10) Ne csüggedj, majd lemegy! – én is mindig ezt
mondom anyunak, amikor a bátyámmal ordibál, hogy vigye le a szemetet.
December
31.
Utálom a telet, mert hiába öltözködöm úgy, mint
egy hagyma, rétegesen, akkor is megfázok. Az egész karácsonyból és az újévből
is annyit érzek, hogy taknyom, nyálam egybefolyik. Ha igaz a mondás, miszerint
azt csináljuk az év hátra levő részében, amit az év első napján először, akkor
ciki, mert végig fújni fogom az orrom. Remélem, az egyik blogos játékon nyerek
majd tíz tonna zsepit. Akkor legalább nem leszek kész csőd.
Szóval, végigkraháltam az egészet, és az sem
segített, hogy anyu reszelt krumplit kötött a lábamra. Állítólag, az leviszi a
lázat. Az maradt az egészséges harminckilenc, a krumpli meg nap végére
megbarnult és lábszagú lett.
Megfogadom, hogy jövőre nem fogok magamból
hülyét csinálni azért, hogy a legdivatosabb cuccokat hordjam. Így is, úgy is lever
a betegség. Tök mindegy. Így legalább, trendin megyek a házi orvoshoz.
Január
1.
Göh. Grrrr. Ah. Körülbelül. Azt hittem, hogy
ennek a napnak soha a büdös életben nem lesz vége.
A legjobban arra vártam, hogy Gréti és Norbi
újévi bulijába elmehessek, ahol lesz egy halom egészségtelen, ámde finom
rágcsálnivaló, pasik, és a barátaim. Elképzeltem, hogy felveszem a karácsonyra
kapott ruháimat, és magasról tenni fogok arra, hogy mekkora darab vagyok. Ehhez
képest, anyu egy fehér, kötött, csónaknyakú tunikát adott rám, alá persze póló
és trikó is került. Alulra meg farmert vettem fel, ami már annyira széthasznált
volt, hogy világoskék helyett inkább fehérnek tűnt.
- Basszus!
- Jaj! Beki! – hallottam anyu
hangját a hátam mögül. Amikor belenéztem a tükörbe, akkor láttam is. – Annyira
szép vagy! – és már felhős is lett a szeme.
- Anya! Úgy nézek ki, mint egy
két lábon járó oroszkrém torta! – förmedtem rá. Hisztisen toporzékolva
nyitottam ki a szekrényemet, de semmi olyat nem találtam, amire anyu rámondta
volna az áment. Maradtam a napi cukiság.
Ha nem ígértem volna meg
Kép forrása: mmfd.fandom.com
