Az elveszettek - 17.

A levegő valósággal megkövült, amikor Bayne vázolta a vak királynak a helyzetet. Wrath végigmérte unokatestvérét. A Testvérek indulatait szinte vágni lehetett. Ha a düh légypapír lett volna, akkor egy halom dögöt be lehetett volna fogni vele.

A franc egye meg! Gondolta magában.

Wrath színpadiasan meglazította öltözékét, hogyha mégsem a fűtés lenne ennyire meleg, akkor legalább kapjon levegőt. A férfiak idegesen sziszegtek egymás között. Wrath valósággal szoborrá merevedett. Kihúzott hát, merev végtagok, feszülő izmok, sikító inak. A szája olyan vékony vonal lett, hogy nem is látszott.

Bayne most is sajnálni kezdte, hogy Erin még véletlenül sincs a környéken.

Phoenix ablakot nyitott és el is állta a friss levegő útját. A vámpír úgy volt vele, hogy inkább őt érje merénylet, mint bárki más a teremben. Arece megropogtatta a nyakát.

Az unokatestvérek hosszú ideig fixírozták egymást. Bayne nem látott a másik napszemüvege mögé, tudta, hogy őt nézi. Volt valami vérfagyasztó a királyban. Bájos kisfiúnak látta, de a termete és a vére ellenszenvessé varázsolta.

- Ezt egyszerűen nem hiszem el. – kezdte a király. Bayne riadalmának szaga facsarta az orrát.

- Ez az igazság. – Bayne szíve gyorsan vert. – Nem olyan könnyű ez nekem.

Wrath meglepődött, hogy unokatestvérét félni látja. Egyszer sem csinált ilyesmit. Mindent jól viselt. Attól kezdve, hogy nem tartozhatott a Testvériséghez odáig, hogy eltemette a gyermekeit. Most egy megtört vámpír ült vele szemben.

Bayne lefelé nézett, Wrath továbbra is vizsgálta. Nem szóltak egymáshoz. A többiek sustorgása bőven betöltötte a szoba levegőjét.

Szólalj már meg! Dobolt Wrath a saját agyában. Bayne libabőrös lett. Mindig is a háttérbe húzódott. Teret engedett másoknak, engedelmes civil volt. Wrath orrlyukai kitágultak. Érezte, hogy még van valami Bayne tarsolyában. A másik még mindig ideges volt.

Biztos, nem csak a korcsokról akart beszélni.

A fekete hajú úr a cipőjét nézve szólalt meg.

- Wrath…

- Ha minket is fenyeget, akkor tudni akarom. Most. – mondta a király. – Szóval?

Bayne mély levegőt vett.

- Az Omegáról van szó. Azt hiszem, tudunk valamit, amit ti nem. – önkéntelenül is Vishous-re pillantott, aki a halántékát masszírozta már megint.

A Testvérek meghökkentek az Omega hallatára. Bayne hümmögött egy sort.

- Azt szögezzük le, hogy nem ölitek meg a hírhozót.

Wrath bólintott.

- Éreztem.

- Úgy gondolom, hogy bőven elég volt nektek Lash az utóbbi időben.

Wrath megismételte a mozdulatot. John gyűlöletének szaga émelyítően hatott mindenkire.

- Nem Lash volt az egyetlen kísérlete az Omegának. Van még egy. Itt Caldwellben. Egy lány. Aki, hogy is mondjam. Fent van az emeleten.

A férfiaknak kikerekedett a szemük a hír hallatán. A néma testvér egy nagyot dobbantott. Az egész terem felmorajlott. Wrath az asztalra csapott.

A rajta levő poharak megremegtek.

- Ez új… - Wrath Butch-ba fojtotta a szót.

- Már tudjuk egy ideje…

- Mióta?

- Huszonkét éve.

- Miért nem ezzel kezdted?

- Mert úgy gondoltam, nem vagyunk biztonságba. Nem megyünk vissza oda.

Az „oda” szót úgy ejtette ki, mintha öklendeznie kellett volna.

Bayne megkönnyebbül. Wrath-nak ugyanakkor hányingere lett, ahogy a szobában levők illatai végigáramlottak a testén. Hullámokban tört rá a kellemetlen érzés, de tartotta magát. Belül csalódást és haragot érzett.

- Az információért cserébe, mit akarsz?

- Adaraslynnak ellátást, és menedéket. Ez a legfontosabb. Nem mellesleg, úgy hallottam, kellenének hűséges harcosok a soraitokba.

Wrath káromkodott egyet.

Kicsit sem volt királyhoz méltó.

- Nem hagylak elmenni titeket. Védelmet ajánlok nektek, cserébe a szolgálataitokért.

- Az életemet adnám érted, királyom.

- Az unokatestvéred vagyok, nem a királyod. De bárhogy is nevezzük egymást, ez jár nektek.

- Nem érted. Még nagyobb bajt hoztunk a fejedre.

- Arra vannak ők. – mutatott a király a testvérekre. – Az elhárítóim.

Bayne rövidre akarta zárni a beszélgetést. Villámgyors mozdulattal elvette Tohrment tőrét, térdre vágta magát, és belevágta a pengét a padlóba.

- Állj fel!

Bayne lehajtott fejjel állt a király előtt. Wrath felállt. Senki sem látott még nagyobb vámpírt a királynál. De ugyanakkorát sem. Ahogy ott álltak, és Wrath Bayne vállára tette a kezét, úgy néztek ki, mint egymás tükörképei.

A király ősi nyelven kezdett monológba.

- Belliar fia, Bayne. Az Adaraslyn nevű arisztokrata parancsolója, én, a király kér meg titeket, hogy mint vér a véremből, hadd fogadjalak védelmembe. – a Testvériség egyöntetűen bólintott, mordultak is mellé. – Menedéket ajánlok nektek a birtokomon. Amit ma megosztottál velem, a te ügyed. Ugyanakkor kötelezlek arra, hogy bármikor segítség kell, hozzánk kell fordulnod. Más külső segítséget nem vehetsz igénybe.

Bayne felemelte a fejét. Szíve szerint sírt volna, de túl sok tesztoszteron volt jelen. Megalázó lett volna.

- Köszönöm. Királyom.

- Wrath. Legalább te ne.

- Wrath „legalább te ne” királyom.

Erre mindenki hangosan elnevette magát. Oldódott a hangulat.

- Letöltöttétek a büntetéseteket. Azután, hogy gyilkolják a vámpírokat, nem igazán van kedvem még egy temetéshez. Nem szeretnék megint hamvasztani. A házam eléggé biztonságos, de ha ezt szeretnétek megtartani, akkor segítünk. – Wrath a tetovált halántékú férfira mutatott, aki belegyezően ingatta a fejét. – Kellenek a harcosok. Mindent megteszünk, hogy ne érje kár a családodat.

Lash. A francba. Reméljük, a kislány nem olyan, mint a bátyja. Mutogatta John.

- Azt én is remélem. – felelte Rhage.

Bayne most már azon aggódott, hogy a nők épségben megérkezzenek.

Ekkor Tohrment mobilja megcsörrent. Kikapta a zsebéből, megnézte. – Otthon vannak. Jane kezelésbe veszi Lynt, miután az ismeretlen nőt ellátták.

- Miféle ismeretlen nőt?

- Vellwetet. Az erdő közelében találták meg. Majdnem elvérzett.

Ha ezt Why és Marius megtudja, abban nem lesz semmi köszönet. Bayne-t egy pillanat alatt elfutotta a rosszullét.

- Most pedig, mutasd be a családodat.

Bayne megkönnyebbülésének apró hulláma majdnem ledöntötte a lábáról.

- Már csak azért is, mert tudni szeretném, kikre fogunk támaszkodni.

Bayne bólintott. Egyesével odamentek mindenkihez.

- Ketten hiányoznak.

- Why a ház körül őrködik. – Rhage és Vishous összecsapta a tenyerét. – Marius odafent van a lánnyal.

- Akkor, hozzátok be Why-t első körben.